Ezt a levest nem lehet kis mennyiségben elkészíteni, és a közhiedelemmel ellentétben diétásnak sem tekinthető – legalábbis a hagyományos változat, ami fehér babot és csicseriborsót is tartalmaz (én olyan recepttel is találkoztam már, amibe tarkabab is került ezek mellett). Ilyenkor tavasszal különösen jó, a friss zöldségek miatt. Tegnap, miután a fél piacot hazacipeltem (annyira imádom ilyenkor a kínálatot, hogy legszívesebben mindent megvennék), ráadásul elég sok parmezánkéreg is összegyűlt a hűtőben, nekiláttam az előkészületeknek. Amellett, hogy nem diétás, gyorsnak sem minősül: lassú tűzön, legalább két és fél órán át kell főzni, hogy a hüvelyesek megpuhuljanak, és az ízek összeérjenek. Viszont megéri…
A RECEPTET ELSŐ SZAKÁCSKÖNYVEM 20. OLDALÁN TALÁLOD.
MEGRENDELHETŐ ITT.