Az idén betegen ért e neves ünnep, ezért a szokásosnál kisebb felhajtással is beértem. De ilyen fontos babonákat nem szabad mellőzni, így kerestem egy energiatakarékos (itt az emberi erőforrás igényre, azaz magamra gondolok) megoldást a tradicionális receptek közül.
Én legfeljebb egy jó libalevesre vágytam, tehát a ludaskása jó ötletnek látszott. Végül rizottó rizsből készült el, és olyan jó lágy, krémes lett, hogy a repetát már parmezánnal ettem – de ezt nem mondjuk meg a szerencsehozó ludaknak…
A RECEPTET ELSŐ SZAKÁCSKÖNYVEM 115. OLDALÁN TALÁLOD.
MEGRENDELHETŐ ITT.
