A múlt héten az idei tavasz legkellemesebb napját töltöttem a Pannonhalmi Apátságban, és a program része volt egy hosszú ebéd az intézményhez tartozó Viator étteremben. Előételként medvehagymás rizottót szolgáltak fel libazúzával, ami annyira ízlett, hogy hétvégén én is készítettem hasonlót: sajnos medvehagymám nem volt, így spenótot használtam, a libát pedig kacsazúza helyettesítette. Újfent megállapítottam: egy kis behűtött fehérbor kíséretében a rizottó az egyik legjobb nyári vacsora…

Hozzávalók (4 adag):

300 g kacsazúza

30 g vaj

1 deci fehérbor

3 zöldhagyma

300 g zsenge spenótlevél

1 csipet őrölt szerecsendió

só, őrölt fekete bors, babérlevél

200 g rizottó rizs

100 g mascarpone

parmezánforgács a tálaláshoz

A kacsazúzát felszeleteljük, és kevés sóval és egy babérlevéllel együtt, 1 liter vízben félig megfőzzük. Forrás után le kell szedni a habját, mint a húslevesnek, hogy szép, tiszta alaplét kapjunk. Kb. 20 perc alatt készül el - akkor leszűrjük, és a zúzát lecsöpögtetjük.

A vajat egy nagyobb serpenyőben megolvasztjuk. Beletesszük a felkarikázott zöldhagymát és a lecsöpögtetett zúzát, és rövid ideig pirítjuk. Akkor aláöntjük a fehérbort, és lassan kevergetve addig főzzük, míg a bor alkoholtartalma elpárolog. Beletesszük a rizst, és jól átkeverjük, hogy a fehérboros vaj minden szemet bevonjon, majd merőkanalanként elkezdjük hozzáadni az előkészített, langyos alaplét: mindig csak annyit, amennyit felvesz, és folyamatosan kevergetjük, nehogy leégjen. A folyadékot egyenletesen, kis mennyiségekben pótoljuk. A főzési idő felénél (kb. 10 perc), beletesszük a felaprított spenótleveleket is, egy csipet szerecsendiót, kevés sót és őrölt borsot. Ha a rizottónk „al dente” állagú, azaz a rizsszemek enyhén roppannak, de már kellemesen krémes, levesszük a tűzről.

Hozzákeverjük a mascarponét, és azonnal tálaljuk. A parmezánforgácsot a tányéron adjuk hozzá.