A Két Cica Konyhája

Kérek egy feketét!

2014.12.06. 18:11
Kérek egy feketét!

kave1.jpg

 

 

 

Mikor megiszunk egy csésze kávét, nem is gondolnánk, mekkora üzletágba kapcsolódunk be ezáltal, mint fogyasztók.  Mivel kávégépet kértem karácsonyra, én most több szálon is érdekelt vagyok benne, hát körbejártam egy kicsit a témát.

 

 

A kávéfogyasztás igazi szenvedély: népszerűségét jól mutatja, hogy egy 2006-os felmérés szerint csaknem 2,5 milliárd csészével fogyasztottak belőle a világon, s azóta ez a szám folyamatosan nő. Az elkészítés módja országonként különbözik: míg Törökországban zaccal forralják, Amerikában és Németországban a hosszú, laza kávét isszák, addig az olaszoknál, vagy akár idehaza is az erősebb pörkölésű, rövid presszókávé, és a belőle készült tejes, tejhabos változatok a legnépszerűbbek.

 

A két alapvető kávétípus a robusta, ami olcsóbb, általában testesebb, kesernyésebb  ízű,  és az arabica, amely könnyedebb, gazdagabb aromájú és harmonikusabb ízű, ugyanakkor kisebb koffeintartalmú - ezt tartják magasabb minőségűnek. Az arabica árát az is befolyásolja, hogy csak a magasabb (600-2000 m tengerszint felett) termőterületeken érzi jól magát és a cserje is sokkal több törődést igényel, mint a robusta. Világszerte közel 9 millió arabica és 3 millió robusta cserje termése adja a legtöbb kávé alapanyagát. Sok esetben ezek keverékét rejti egy-egy csomagolás.

 

A kávészemek hosszú utat tesznek meg, mielőtt ital formájában elfogyasztjuk őket. Minden a szüreteléssel kezdődik, mikor az érett, sötét piros kávé gyümölcsöket összegyűjtik. Az összegyűjtött szemeket azonnal feldolgozzák. A kávészemeket megtisztítják, szárítják majd osztályozzák őket a szabványoknak megfelelően. A kiválasztás folyamatát követően készen állnak a pörkölésre. A kíméletes pörkölés speciális pörkölő gépeken történik, ahol a kávészemeket a fajtájukhoz megfelelő hőmérsékleten és ideig pörkölik, majd silókban pihentetik a végső csomagolás előtt. Három fő pörkölési szint a legjellemzőbb: az olasz, a francia és a bécsi. Ezek közül az olasz pörkölés a legerősebb, a kávészemek sötétebbek, intenzívebb aromát kölcsönözve a gazdag krémmel rendelkező, tradicionális olasz presszókávénak. Ezzel szemben a bécsi pörkölésnél a kávészemek sokkal világosabbak, gyengébben pörköltek. A belőlük készült ital kevésbé karakteres, savasabb ízvilágú. francia pörkölés sötétbarna - ez adja azt az ízélményt, amit mi, magyar kávéfogyasztók kávéízként ismerünk.

 

 

Az olaszok szerint négy fontos összetevője van a tökéletes eszpresszó készítésének, amelyek a következők:

- Ideális kávékeverék 

- Jól beállított őrlés mennyiség és finomság 

- Megfelelő kávéfőzőgép 

- Jól alkalmazott elkészítési technika 

 

 

Az elmúlt évtizedekben a kávéfogyasztási szokások jelentősen megváltoztak. Egyrészt, míg a világ szegényebb országaiban termelik a világ kávé mennyiségének csaknem 80 százalékát, addig – ezzel éles ellentétben – javarészt a fejlett nyugati társadalmak lakói fogyasztják el azt. Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában isszák a legtöbbet belőle. A kávézás történetének utolsó két évtizedét tekintve azonban az is jól látszik, hogyan nőtt, szélesedett a kávét fogyasztók köre. Míg a 80-as évek végén a szemes kávék voltak előtérben, ezt követte az őrölt, vákuumcsomagolt kávék előretörése, majd a 2000-es évek elején a fiatalabb célcsoport irányába nyitottak a vállalatok és a cappuccinók, hideg kávéitalok, instant kávék is megjelentek a piacon. Egyre nagyobb lett az otthoni használatra megvásárolható kávégépek választéka is. A XXI. századra a kávézás élménnyé, életstílussá vált. Ezzel együtt egyre élénkül a kereslet is iránta.

 

A kávépiac ciklikus iparág. Egyrészt az évszakok változása és ezzel együtt a változó fogyasztói szokások (pl. az USA-ban nyáron 5-10 százalékkal esik vissza a kávéfogyasztás), másrészt a termőterületek eltérő időjárási viszonyai alakítják a termelést. Népszerűségének is köszönheti, hogy a kávé a második legnagyobb mennyiségben kereskedett nyersanyag a világ tőzsdéin az olaj után. Világszerte 45 országban vannak nagy kiterjedésű, kereskedelmi céllal művelt kávéültetvények. A legjobb termést az egyenlítő mentén lévő területek adják. A legnagyobb termelők: Brazília, Kolumbia, Vietnám, Indonézia, India, Etiópia, Mexikó, Guatemala, Peru és Costa Rica, ahol az ország GDP-jének jelentős részét adja a kávé. Brazíliában több mint öt millióan foglalkoznak a kávé megtermelésével, feldolgozásával és kereskedelmével. Az ország exportja 2010-ben 97,5 millió zsák volt. A WHO adatai szerint pedig az egész világon csaknem 140 millió ember köszönheti megélhetését a kávéüzletnek.

 

 A világpiacon legutóbb 1999-ben volt a kereslet csúcspontja, vagyis akkor volt a legmagasabb az ár. 310 dollár fölé is „felverték” a kereskedők. Majd azt követte 2002, amikor a túlkínálat hatására az 43 dollárra esett vissza a kávébab fontonkénti ára (1 font = 0.454 kilogramm). Arra is volt már példa egyes kávétermelő országokban, hogy jobb években, amikor túlkínálat volt a piacon (és csak nagyon olcsón tudták értékesíteni terméküket), felégették a kávéültetvényeket, hogy ezzel befolyásolják a piacot. Ezt követően viszont számolniuk kellett azzal a hatással, hogy a helyükre ültetett kávécserjék csak 5 év alatt fordulnak termőre. Egy másik példa a megugró árnövekedésre 1994, amikor Brazíliában olyan jelentős fagykárok voltak, hogy a rossz termés hatására 35-40%-os áremelkedés ment végbe a tőzsdei kereskedésben. 2003 óta azonban – a többi nyersanyaghoz hasonlóan – a kávé ára is folyamatosan emelkedik.

 

A fair trade módon termesztett kávéknak szigorú minősítési eljárásoknak kell megfelelniük. A farmereknek tisztességes körülmények között (korrekt bérért és biztonságos munkafeltételek mellett, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett és a gyermekmunka teljes kizárásával) kell foglalkoztatniuk munkásaikat. Termékeiket közvetlenül adják el olyan cégeknek, amelyek demokratikusan és transzparensen működnek és méltányos módon, etikusan kereskednek. Az így megtermelt kávé előállítási költségei magasabbak ugyan, de jobb minőséget és hosszú távon fenntartható környezetet jelentenek. 2004-ben a világ kávé forgalmának 0,5%-át fair trade keretein belül értékesítették. A nagy világcégek közül pl. a Starbuck’s és a McDonald’s is fair trade kávét kínál vásárlóinak, de a minőségi terméket kínáló cégek, melyek saját ültetvényekkel rendelkeznek, például az illy, szintén megfelelnek ezeknek a követelményeknek.

 

Ezek szinte csak címszavak, minden felsorolt fejezetről külön értekezést lehetne írni - a kávé világa igazi kis Univerzum, aminek minden kávérajongó megbecsült tagja lehet.

 

 

 

kave2.jpg 



komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ketcicakonyhaja.blog.hu/api/trackback/id/tr287047805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.