A hagyományos gyümölcslevesekkel az a probléma, hogy minél inkább leves, annál kevésbé gyümölcs, és fordítva. Ráadásul készítés közben mindig az óvodában megutált, döglött rózsaszín, csomósra habart meggykompót íze lebeg a számban: na, ezt nem szeretném soha reprodukálni.Ha pedig végre sikerül egy jóízű összeállítást kitalálni, felmerül a kérdés: hidegen vagy melegen? Én melegen, de ezzel mások másképp vannak, ezért kellett egy olyan megoldás, ami így is, úgy is fogyasztható. Íme, a mai megfejtés!
Fehérboros meggyleves cseresznyebetéttel és mandulával.
Hozzávalók:
- 1 kg érett meggy, kimagozva
- ½ kg cseresznye, kimagozva
- 2 dl száraz fehérbor
- 3 evőkanál méz
- 2 dl tejszín, habbá verve
- ½ citrom, felkarikázva
- fahéj, szegfűszeg ízlés szerint
- mandulaforgács a tálaláshoz
- 8 dl víz
A meggyet a citromkarikákkal egy lábosba téve megpárolom a fehérborban, majd felöntve a vízzel, a fahéjjal és a szegfűszeggel együtt puhára főzöm. Akkor leveszem a tűzről, kiszedem a citromkarikákat és a fűszereket (ezt praktikus teatojásban beletenni, úgy könnyebben eltávolítható), és simára turmixolom. Hozzákeverem a mézet és a tejszínhabot, és beleszórom a kimagozott, nyers cseresznyét. A tányéron megszórom mandulaforgáccsal. Hidegen és melegen is isteni, kellemes „desszertleves”.
