A több napig tartó nemzeti ünnepek vége mindig ugyanaz: a következő munkanap előtti utolsó estére, mikor már szívesen ül otthon az ember, elfogy a kenyér. Így a vacsora még megoldható, de a másnapi reggeli már nehezebben. Én ritkán sütök itthon kenyeret, mert sokáig tart, és pont az ünnepeket azért nem akarom végig a konyhában tölteni. Ezt a szódás változatot nemrég próbáltam ki, és szerintem pont az ilyen helyzetekre találták ki: csak össze kell gyúrni a hozzávalókat, formázni és bedugni a sütőbe. Nem kell dagasztani, keleszteni, és a negyedkilós kis vekni fél óra alatt megsül. Az alaprecept, amit egy angol blogon találtam, joghurtot tartalmaz, de vannak sörrel és íróval készülő változatok is. Én mind a hármat kipróbáltam: nekem a joghurtos ízlett a legjobban, de a másik kettő is jól sikerült. Az írósba tettem egy kis spenótot és juhsajtot is – ez szinte önálló fogásnak minősül, mi egy egyszerű karfiolleveshez ettük.