Az egyik kedvenc süteményem - mikor eszem, mindig nosztalgiám támad: felébreszti bennem azt a hangulatot, ami akkor fogott el, mikor még csak ábrándozam Normandiáról. Egyike azon helyeknek, ahová már akkor vágytam, mielőtt egy fotót is láttam volna róla. Ezt a receptet gimnazista koromban tanultam meg épp emiatt, és az élmény helyett faltam az enyhén karamellizált, szaftos, forró almákat. Normandia azóta többszörösen beteljesült álommá vált (bár minden percben eltudnék rohanni oda), az almatorta pedig az életünk része - talán a leggyakrabban készített süti a konyhámban. Ehhez a címhez egyszerűsége is hozzásegíti.

A RECEPTET ELSŐ SZAKÁCSKÖNYVEM 174. OLDALÁN TALÁLOD. 

MEGRENDELHETŐ ITT.