A nagy augusztusi csalamádégyártást (és posztolást) követően egy fészbukos kommentben merült fel a kérdés: mit eszünk hozzá? Valami zsírosat – mi mást?!
Az első gondolatom a brassói volt, és végre a tettek mezejére léptem. Ritkán készítem el itthon, pedig az egyetlen üzembiztos megoldás: a vendéglátóipari körforgásban az esetek nagy részében félreértelmezett változatok kerülnek terítékre. A mélypont az volt, mikor egy belvárosi étkezdében olajban sült mirelit krumplira halmozva hoztak ki egy adag szétfőzött pörköltet, de rendszerint az eredetihez közelebb álló megoldások sem a hagyományos módon készülnek, ami az én olvasatomban az, amikor az előre elkészített szaftos apróhúst a nyers krumplira öntik, és együtt sütik készre, a sütőben. Ez itt egy zöldborsós változat, ami a kedvencem.
A RECEPTET ELSŐ SZAKÁCSKÖNYVEM 20. OLDALÁN TALÁLOD.
MEGRENDELHETŐ ITT.