Lehet lenézni, lehet utálni, de gyerekkori kedvenceink alapreceptjei ebben találhatók.

Minket az anyukám a húgommal együtt kistafírozott egy-egy példánnyal, mikor elköltöztünk otthonról: én az 1986-os, 13. kiadással rendelkezem, és a mai napig előveszem időről időre. Tagadhatatlan, hogy a csúcsgasztronómiához, a ma divatos trendekhez semmi köze nincsen, de ha mindenkinek lenne egy otthon, nem kellene időről időre olyan kérdésekre válaszolnom, mint például az, hogy mi a különbség a rántás és a habarás között. És a jónépeknek sem kellene étterembe rohanni, ha megkívánnak egy tisztességes uborkasalátát: mert bár minden valamire való háztartásban legalább kétféle olívaolaj és balzsamecet található, a vizes, ecetes-fokhagymás salátaöntetet nem tudják elkészíteni.

A húgom, Tinka tegnap farsangot tartott, ami nagyjából abból áll, hogy nekiáll isteni, nagy, szalagos fánkokat sütni. Én általában megelégszem a csörögével meg az egérkékkel, ha rajtam van a sor, de ő nem adja alább, és rendszerint remekül is sikerül neki. Mivel az első diplomája néprajzkutató, mindig azt hittem, hogy valamely téli estén, az erdélyi anyaggyűjtés során egy visai asszonytól leste el a titkos családi receptet, amit tegnap a fánkfényképezés után el akartam kérni tőle.

Nem kissé lepett meg, mikor Horváth Ilonához irányított a kéréssel. Tehát íme, a létező legjobb fánkrecept, a szakácskönyvből kimásolva:

Hozzávalók:

500 g finomliszt,

20 g élesztő,

50 g porcukor,

50 g vaj,

2 tojássárgája,

½ deci rum,

késhegynyi só,

kb. fél liter tej,

a sütéshez olaj,

a tálaláshoz sárgabarack lekvár;

Elkészítése:

Készítsünk kovászt 3 deci langyos tejjel, az élesztővel, egy kanál porcukorral és 3 evőkanál liszttel. A maradék porcukorral keverjük ki a tojássárgájákat, majd adjuk az érett kovászhoz. Langyosítsuk meg a vajat, és keverjük a masszánkhoz a liszttel együtt (amit mindig szitáljunk át, nem csak az esetlegesen belekerült szennyeződés miatt, hanem mert a szitálással fellazítjuk a lisztet), a rummal és annyi langyos tejjel, amennyiben a sót feloldottuk. Lágy tésztát kapunk. Fakanállal 20 percig keverjük, dagasztjuk.

Kenyérsütő géppel ezeket a műveleteket megspórolhatjuk: minden összetevőt beleteszünk, és tésztakeverő programra állítva összekeverjük, majd megdagasztjuk.

Mikor elkészül a tészta, langyos helyen letakarva másfélszeresére kelesztjük, utána lisztezett deszkára borítjuk, és kézzel ujjnyi vastagra kinyomkodjuk. Fánkszúróval (ha nincs, vizespohárral) kiszaggatjuk, és még fél órán át kiszaggatva is kelesztjük.

Az olaj hőfokát próbasütéssel teszteljük: középforró, enyhén bugyogó olaj a megfelelő. Sütéskor a megkelt fánk felső része kerüljön alulra. A sütés kezdetén fedjük be az edényt, de miután átfordítottuk, fedő nélkül süssük tovább. Szűrőkanállal szedjük ki papírtörlőre, még forrón hintsük meg vaníliás porcukorral.