Míg a Duna mentén a víz, nálam a technika ördöge vette át a héten az irányítást: nemcsak az internet hozzáféréshez szükséges eszközök, de még a telefonom is felmondta a szolgálatot. Ezért elnézést kérek, sajnos nem tudtam híreket adni az áradásról. Pedig minden idegszálammal rajta vagyok az eseményeken: a mi házunk is a Szigetközben van, ahol éppen erre a hétvégére terveztem be a leköltözést megelőző nagytakarítást. Most úgy tűnik, egyelőre rághatom a körmöm Budapesten, és hasznossá tehetem magam a konyhában. Ezt a crumble-t még a múlt héten sütöttem, csak a blogra nem került fel magától… Az év első epres sütije (a szomorú termést látva a nagy eperbefőzési szeánsz az idén elmarad), rebarbarával és egy kis fahéjjal.
Hosszú ideje keresem a megoldást a süteményekben a fehér cukor kiváltására, de néhány rövid fellángolás után mindig arra jutottam, hogy inkább eszem kevés, de finom süteményt cukorral, mint álcukorral készített álsüteményekből sokat. A steviára régóta kacsintgatok, és most találtam egy tiszta nádcukorral kevert változatot, ami ugye nem cukor- , de legalább adalékanyagmentes, kifejezetten jó ízű, és a sütésnél is könnyű vele dolgozni (az álcukrokkal ellentétben).
A RECEPTET ELSŐ SZAKÁCSKÖNYVEM 183. OLDALÁN TALÁLOD.
MEGRENDELHETŐ ITT.
