A tészta kikeverése közben jöttem rá, hogy tulajdonképpen a francia császármorzsán dolgozom: palacsintatészta nagy tömegben kisütve. Viszont a végeredmény (bár magához képest jól sikerült) feleannyira sem ízlett, mint nemzeti kedvencünk, sőt! Egy rendes magyar háziasszony zokogásban törne ki egy repedt tészta láttán, ami ráadásul felvágva erősen „szalonnásnak” bizonyul, pedig nem nyúlt mellé: ha rendesen követte a receptet, ez az elvárható végső állapot. Minden esetre megettük, de legközelebb (közkívánatra) rendes, magyar cseresznyés pitét kell az asztalra tennem.
