A túrógombóc, mint nemzeti csemege az "ahány ház, annyi szokás" elvén készül, így méretével, fogyasztásának módjával kapcsolatban is megoszlóak a vélemények: van, aki csak a nagy, rezgő túrógombóc létjogosultságát ismeri el, van aki tejföl és porcukor nélkül nem tudja elképzelni. Van, akinek főétel, mások szerint desszert.
Nos: én apró, falatkányi, lágy gombócokat készítek, enyhén édesítve, és friss gyümölcsmártással tálalom. Így az elfogyasztott gombócok mennyisége határozza meg, ki hova helyezi el az ételsorban. Én igazából főételnek tekintem: gyerekkoromban a második kedvenc vacsoránk volt a húgommal, közvetlenül a kakaós tejbegríz után. Valószínűleg azért nem szeretem a nagy gombócokat, mert mi mindig aranyos kicsiket kaptunk, mivel azt lelkesebben ettük.
A RECEPTET ELSŐ SZAKÁCSKÖNYVEM 190. OLDALÁN TALÁLOD.
MEGRENDELHETŐ ITT.
http://ketcicakonyhaja.blog.hu/2011/01/17/vodkas_narancsontet
