Mindkettő nagy kedvenc a maga kategóriájában, de még soha nem jutott eszembe párosítani őket - pedig milyen szuper a végeredmény!
Nemrégiben a Centrál Grand Café tavaszi-nyári étlapjának bemutatása/kóstolása során került a tányéromra a kedvelt reggeli fogás, az Eggs Benedict 6 kortárs verziója, melyek közül a legjobban a shakshukával készített változat tetszett - ezt követte a szintén közel-keleti ihletésű arab padlizsánkrém (baba ganoush) alapú megoldás.
Az új étlap nem ebben merül ki: a kóstolóprogram során a desszertekkel együtt 21 fogás került az asztalra: olyan nemzetközi kedvencek, mint a burrata, a club szendvics, a boeuf bourgignon vagy az elmaradhatatlan hamburger; de a desszertek sem maradnak el mögöttük: többek között pisztáciás tiramisu, mákos guba és mennyei madártej sorakozott a kóstolásra váró ételek között - és mindegyik kiállta a próbát.
Amellett, hogy nekünk, budapestieknek kiváló lehetőség a Centrál, ha térre, klasszikus kávéházi miliőre vágyunk például egy hétvégi brunch során, én azt is nagyon fontosnak tartom, hogy rajtuk keresztül a hozzánk látogató külföldiek is méltó képet kapnak a magyar gasztronómiáról mind a hagyományok, mind pedig a korszerű megközelítés tekintetében.
Ráadásul a ma már ritka élőzenei aláfestés is emlékezetessé teszi az itt töltött időt: ebéd és vacsoraidőben, naponta összesen 8 órán át élvezhetjük a magyar cigányzenét diszkrét hangerővel és hangszerelésben - mi a nagy kóstolás során kissé el is ragadtattuk magunkat - egyszer csak azon vettem észre magam, hogy egymás szavába vágva nótákat rendelünk és énekelünk hozzá... Magyarként ez egyikünktől sem lehetett idegen, de azt hiszem, már mindannyian megfeledkeztünk a régi, klasszikus éttermi élmények hangulatáról, amit most egy ebéd erejéig visszakaptunk.
Ha csak egy kávéra vágyunk, akkor is hosszú az alternatívák sora, ráadásul egy nagyon szép elemmel idézik fel a régi nagy kávéházak irodalomtámogató funkcióját: a kávé mellé egy idézet is érkezik.
Az 1887-ben alapított Centrál egy teljes megújulást követően, két éve nyitott újra a jelenlegi tulajdonosi körrel éppen a költészet napján, mely szimbolikus jelentéssel bír. Ez a rendszerváltás óta a második "nagy újranyitás", amiért hálásak lehetünk, hiszen ez az egyetlen történelmi kávéházunk, mely egyrészt külsőségeiben, másrészt koncepcióját és funkcióját tekintve helyreállításra került és folyamatosan üzemel.
Számomra személyes jelentősége is van a Centrálnak, hiszen a Két Cica Konyhája blog indulása után nem sokkal három másik bloggerrel együtt felkérést kaptam tőlük, hogy készítsek 6 egyedi fagylaltot, melyből a közönség fogja kiválasztani, mi kerüljön be az akkor induló nyári fagylaltkínálatba. Abban a bizonyos 12 évvel ezelőtti fagylaltkollekcióban a következők szerepeltek: Triplacsokis brownie fagylalt whiskyvel, Tojáslikőrös vaníliafagyi, Gyömbéres sörfagylalt, Levendulás mézfagylalt, Citromfagylalt limoncellóval és citromfűvel, Likőrös kávéfagylalt. Magasan a likőrös kávéfagylalt nyert, melyből egy signature kávékelyhet is kreáltak, mely több évig szerepelt a kávéház nyári ajánlatai között.
Mikor a kóstolásra meghívást kaptam, rögtön ez jutott eszembe, ezért magammal invitáltam Wessely Mártát is (Mirelle), aki az egyik bloggertársam volt a nagy fagyikalandban és akkoriban sok időt töltöttünk itt együtt.
Akkor még nem tudtam, hogy nem ért véget a meglepetések sora: sokan tudják már, de ez a blog azért nem működött az elmúlt közel 4 évben, mert a Covid alatt valaki annyit jelentgette a Facebooknak mindenféle légből kapott indokkal, míg letiltották. Sokat küzdöttem a feloldásért, majd két éve elengedtem az egészet. A sajtóesemény reggelén véletlenül néztem rá a Fb rendszerüzeneteire, így értesültem róla, hogy a korlátozást feloldották - a 10 év alatt felépített Fb és és Insta oldalt nem tudják visszaállítani, de a blogról posztolhatok.
Ezt követően érkeztem meg a Centrálba, a költészet napján és már erre a blogra írhattam meg ezt a beszámolót. Szerencsés vagyok - és a Centrálnak is ekkora szerencsét és sok eredményes, szép évet kívánok.
Fotó: Centrál Kávéház
Szöveg: Bezselics-Békési Ildikó